Polgármesteri Hivatal Pocsaj

Szintén a század végén került a község a pocsaji Pályi és az álmosdi Csire család birtokába, akik 1514-ig, a Dózsa György féle parasztlázadásig birtokolták a települést. Ekkor ölték meg Pocsaji Lászlót, az akkori birtokost.A település nevét 1291-ben említik írásos formában birtokadományozó levelek. 1425-ben Zsigmond királytól engedélyt kaptak az akkori birtokosok ún. castellum építésére, mely kő- vagy favár építését jelentette, a 15 éves háború (1593-1606) idején semmisült meg.1553-ban a Csire Ferenc halála után a királyra visszaszálló birtokrészt Dobó István kapta meg Tahy Ferenccel közösen. A Dobó féle birtokrészt 1610-ben Lorántffy Mihály kérte vissza II. Mátyás királytól, amit 1619. június 20-án Lorántffy Zsuzsanna és férje, Rákóczi György kapta vissza. A Rákócziak idején a településfejlődésnek indult. 1629-ban hajdúkat telepítettek le, majd a Berettyó és az Ér folyók összefolyásánál kőbástyákkal és földsánccal megerősített udvarházat építettek. A várban tartotta 1653. június 10-én az esküvőjét Bornemissza Anna és Apaffy Mihály, későbbi erdélyi fejedelem. Az építkezés megkezdése előtt malmot, hidat, gáttöltést építtetett a fejedelemasszony. 1645-ben avatták a falu első kálvinista templomát. 1658-ban a fejedelemasszony megvásárolta az Ödönffy örökösök birtokrészét, így a község kizárólagos tulajdonosává vált. 1660-ban Szejdi Ahmed pasa megtámadta a várat és a települést Várad felé tartva. Május elején a pocsajiak a várból kitörve a török utócsapatokra támadtak és alapos pusztítást végeztek. Ezt megtorolta a pasa és 1660. május 9-én elpusztította a községet. A várat lerombolta, a férfiakat kivégezte, a nőket és gyerekeket elhurcolták. A település ekkor elnéptelenedett. Az új váradi pasa felismerte a község jelentőségét, így 1661-ben helyreállították a várat, illetve a hidat.